Goulash Avenue

Szombat estére magyaros estét szerveztünk az egyik sráccal az én apartmanomban. Péntek este hívtuk meg az embereket, így lettünk végül 14-en, köztük néhány angollal meg bolgárral.

A magyaros est fő alkotóelemei a babgulyás, pásztortarhonya és a palacsinta volt (túrós, baracklekváros, szilvalekváros, eperlekváros), a zenét a 3+2 szolgáltatta Youtube-ról.

Mivel igazán autentikus kaját akartunk készíteni, így az alapanyagoknak is magyarnak kellett lennie. Kutattam magyar bolt iránt a neten, egyetlen egyet találtam Manhattanben, a Hungarian Meat Market-et, a 82. utca és a 2nd Avenue sarkán. Ez azt jelenti, hogy rohadt messze van a szállástól. A Central Park közepével van egy magasságban a keleti oldalon.

Szombaton felkeltem 10 felé, 11-kor elindultam befelé. Fényképezőt elfelejtettem vinni, úgyhogy most kevésbé lesznek képek. PATH-szal bementem a 33. utcáig, aztán meg ki a Park Avenue-ra, ott sikerült megtalálni a metrót, ami nekem kellett, a 77. utcánál szálltam le. Nem nagyok ezek a blokkok, amiket az utak határolnak, elég gyorsan odaértem a 82. utcához.
A benti manhattani utcaképhez képest ez a rész teljesen barátságos, maximum 4-5 emeletes házak, külső tűzlépcsőkkel, fákkal.

Valami ilyesmi

Éppen lomtalanítás lehetett, mert elég sok bútor meg lom volt az út szélén. Egy csöves válogatott a szatyrok között, csak nem szétszórta, ahogy otthon szokás, hanem miután megnézte, hogy mi a fogás, visszatette a szelektívbe a szemetet.

Szóval meglett a bolt, mikor beléptem, mintha otthon mentem volna be egy közértbe. Éppen két magyar vásárlót szolgált ki a két magyar pultos magyar húsokkal meg abárolt szalonnával, meg egyéb árukkal. Nagyon vicces volt, a polcokon ugyanazok az áruk, mint otthon, konzervek, lekvárok, tészták, savanyúk, meg mindenféle kellékek a magyar konyhához.

Hungarian Meat Market (Magyar húsbolt)

Egy budapesti nő volt bent a keresztanyjával, aki itt él Manhattanben, ők is magyaros kaját készültek főzni a "külföldi" ismerősöknek.

Lehet kapni fasírozottat, kész gulyást, hurkát, kolbászt, füstölt szalonnát, sima szalonnát, tepertőt, tepertős pogácsát, meg végre találtam rendes kenyeret. Vettem estére jópár dolgot, sok pénzt hagytam ott olyan dolgokra, amik amúgy mindig vannak otthon a kamrában. Itt például nem ismerik a tasakos vaníliás cukrot, csak vaníliát használnak, ami drága, vagy vanília kivonatot, ami nem finom, ahogy az egyik pultos mesélte.

Találtam jó sárgabaracklekvárt, szilvalekvárt, savanyúuborkát, tarhonyát, csípős kolbászt, paprikát, ezek mind kellettek estére. Az ajánlott tarja/lapocka/dagadó kombó helyett karajt vettem. Kérdeztem, hogy van-e a fentiek közül bármelyik is, ami nem füstölt, hanem nyers, de mondta a srác, hogy olyat nem tartanak. Akkor kijött hátulról a főnök, és hozott két friss karajt, azt mondta ez is nagyon jó lesz gulyásba, és tényleg jó volt.

Laszlo Gubicza (nem saját kép)

A bolt egyébként az 1950-es években nyílt, akkor még sok magyar élt a város ezen részén, ezért a 2nd Avenue-t akkoriban Goulash Avanue-nak, azaz Gulyás Sugárútnak hívták. Mára ez az egyetlen magyar hentes, ami még megmaradt a régiek közül, családi kézben van. Azt hiszem még vissza fogok ide térni.

Visszafelé már nem volt olyan könnyű az utazás, 5 szatyorral, a tömött metrón, majd' leszakadt a kezem. Nehéz volt, mert ott volt a 4 kiló hús, a kolbászok meg a szalonnák, amiket a többiek rendeltek be, meg a savanyúk, lekvárok...

Aztán hazaérve lassan nekiláttam az előkészítésnek. A babgulyáshoz előtte való nap vettem szárazbabot (nem gondoltam, hogy fogok találni a helyi tecsóban), este beáztattam, úgyhogy szombatra jól megpuhult.

Khm, Bean!

Aki nem szereti a nyers hús látványát, az ne emlékezzen erre a képre!

3 azaz három fazékban főtt a gulyás

Állandó sidekickem és egyben a másik séf, Sir Péter, aki pásztortarhonyát készített nekünk:

Pásztortaronya darabokban

Kikevertük a palacsintatésztát is, csak valami lehetett a lisztben, talán sütőpor, mert felhabosodott, miután kivettük a hűtőből. De azért elfogyott az is. A következő képek mellé ismét a remek 3+2 adja a zenét:

"ÁBEND ESSZEN! ÁBEND ESSZEN!"

"Ne nézz Jock, mer' bepörgök!"

A maximum

Maradványok

Óje

Óje vol. 2

"...de még több is!"

Összességében jól sikerült, a gulyás majdnem teljesen elfogyott, a tarhonyából kicsit túl sokat csináltunk, az még mindig van, meg még palacsinta is. Az angolok kicsit késve érkeztek, mert bent ragadtak valami vonatban, cserébe hoztak vagy 20 vaníliás Coca Cola-t.

Utána a csapat nagy része még lement az egyik bárba, nálam meg vagy öten maradtunk, így halt el az este, másnap fél kettőig aludtam, nem esett rosszul.

A mosogatást inkább vasárnapra hagytam, hagy száradjon rá alaposan a gázra minden, különben nem kihívás. Betettem pár cuccot a mosogatógépbe, most nem füstölő programra. Akár kolbászfüstölőt is lehetne belőle csinálni. Nem mondanám, hogy hanyatt estem a mosogatásától, a tányérokat még el kell mosni, az edényeket bele se tettem. Majd legközelebb...